Veszettég? Miért is olyan veszéles?

A veszettség (rabies, lyssa) egy vírus okozta zoonotikus, idegrendszeri, fertőző betegség, ami agy-és gerincvelőgyulladást, majd halált okoz emlősökben. Az ember az emlősök közül a legkevésbé fogékony fajok közé tartozik, de akin a tünetek megjelennek, az nagy valószínűség szerint belehal a fertőzésbe. Az idegrendszeri tünetek kialakulása előtt ún. poszt expozíciós sorozatoltással meggátolható a betegség kifejlődése.

A veszettség terjesztésében földrészenként más-más állatfajok játszanak döntő szerepet (rókák, farkasok, sakálok, denevérek, kutyák, macskák…). A különféle állatfajokbaróka3n való előfordulás alapján, többféle járványforma különböztethető meg. Az urbánus (városi, települési) veszettség fő terjesztői a kutyák és a macskák. A silvaticus (erdei) veszettség terjesztői a vadon élő ragadozók Európában, így Magyarországon is a rókák. Róluk kerülhet a vírus más vadon élő és háziállatokra, esetleg közvetlenül az emberre. Hazánkban a kutyák kötelező védőoltása bevezetésével (1930-tól), az urbánus veszettségi forma megszűnt. Az erdei veszettség, a repülőgépről leszórt, táplálékba rejtett orális vakcinák alkalmazásával jelentősen visszaszorult.

Veszettség kialakulása, tünetei kutyán:

A vírus főként a veszett állat marása útján terjed. Először a marás helyén megtelepszik, majd néhány nap múlva az idegek mentén eljut a gerincvelőbe és az agyvelőbe, ahol tömegesen elszaporodik. A következő fázisban innen szintén az idegek mentén jut el a nyálmirigyekbe, ill. az róka+kutyaegyéb szövetekbe. Tehát a nyál csak az agyvelői fertőzést követően tartalmaz vírust. Ha viszont az idegrendszeri tünetek megjelennek, az állat 2-4 napon belül elhullik. Ezért van lehetőség az állat megfigyelésével a megmart ember vakcinázását mérlegelni.
A veszettség legjellemzőbb tünete a megváltozott viselkedés!
Kezdetben csak enyhe viselkedésváltozás, szeszélyes étvágy, rekedt ugatás, nyálzás jelentkezik, majd az esetek egy részében kialakul a „klasszikus” dühöngő veszettség (támadó magatartás, őrjöngés, kóborlás – akár napi 40 km…), kancsalság, az állkapocs lógása, nyelési képtelenség („víziszony”), nyálcsorgás… Majd végső tünetként egy hátulról előrefelé terjedő bénulás lép föl, ahol a légzőizmok bénulása vezet a halálhoz. Lakásban, kedvencként tartott kutyákban a dühöngés elmaradhat – „csendes” veszettség.


Veszettség kialakulása, tünetei
macskán


A macskákban
többnyire dühöngő veszettség alakul ki: bármit megtámadnak, sokszor veszélyes fej közeli sebeket ejtve.

A hazai veszettség elleni oltási kötelezettség és a járványtani igazgatási szabályok miatt szerencsére a veszettség megjelenése szinte elenyésző. Annak ellenére is, hogy a déli és keleti határainkon a helyzet közel sem kielégítő ebből a szempontból:

Ezért is fontos, hogy folyamatosan, évenkénti oltásokkal védjük kutyánkat és macskánkat is, hiszen ezzel óvjuk legbiztonságosabban a saját családunk egészségét és a környezetünket is!

gyerek és kutya